Egy kritika Salga Attila "Koronázatlan szélhámoskirály" című művéről:

A Mátészalkán született és Debrecenben elhunyt nemzetközi szélhámos, Strassnoff Ignác képzeletbeli reinkarnációja szolgál alapul a szerzőnek ahhoz, hogy  felvillantsa előttünk egy elítélendő, ám rokonszenves bűnözőtípus vonásait. Salga Attila szabadfoglalkozású újságíró a gondolat vándora.
 Alkatából, életvitelébol következik: pillanatig sem áll szándékában az élet árnyékos oldalára kalauzolni hősét. Novellafűzére A koronázatlan szélhámoskirály (Fríg Kiadó), a magyar irodalom adomázó, legendateremtő klasszikusainak stílusát idézi. Krúdy és Mikszáth romantikus-nosztalgikus hangulatfestésében vetül elénk sok-sok fazon - az áldozatok galériája. Akivel Strassnoff találkozik, azt lóvá teszi. Ez a világon a legtermészetesebb. A bűn motorja a pénz, a pénz, a pénz célja a szerelem. A csalói életpálya-modell betetőzése a fehérre mosott vagyon, a megvett tisztességben elérkező öregkor: az emlékekben sütkérezés ideje.
 A “Bölcsőtől az első büntetésig” tart az expozíció. Aztán következik egy zsebóra - mint banánhéj. Megjelenik a szerencsejáték, a politika, a kémkedés, a nőarzenál, a pénzhamisítás és a kereskedelem. Különösen tanulságos, ahogyan Strassnoff mesterkedése nyomán egy sohasem volt hortobágyi ökörcsorda árát kavarják az egekig az alkuszok. A bűnhelyzetek jellegzetesen maiak, az írói fikcióként alkalmazott feltámadástrükk valóságos reinkarnáció: Strassnoffot mondunk - Kulcsárra gondolunk. E felismerésünk mentén: a könyv élvezetes olvasmány. ( B. T.)

Megjelent a Debrecen című hetilap VII. évfolyamának 22. számában, 2005. június 22-én, 10. old.