......szasztok......navájatok, csak kabkodom a fejem. Most estem haza a dedikálásról. Ismét nyomom minden nap 8-tól 8-ig, szombaton 3-ig. A publicisztikába kérlek tegyétek át, én ide rakom, oké?

(Ja egyébként baromi nagy élményem volt ma! Kiolvastam egy könyvet, ami nálam külön szám, ugyanis nemigen olvasok. Az elso könyvet életemben 20 évesen olvastam el, ami elég nagy szégyen , még akkor is, ha addig hármat már megírtam. Korábban úgy véltem, sikk, hogy nem olvasok, legalább nem mondhatja rám senki, hogy "jó a könyved, de én ezt már olvastam valahol". Olvasatlanul nem tudtam honnan lopni, azonban most érzem, hogy ez mekkora hátrány. Ugyanis azóta se vagyok egy könyvmoly. Ha könyvekrol, olvasmányélményekrol van szó, mindig valahogy elterelem a témát, dazé ez 33 évesen már olyan ciki!! Igazság szerint engem nem érdekelnek a könyvek. Sokaktól hallom, ezt a könyvet olvasd el, azt olvasd el, én bólogatok, de meg se jegyzem, holott valószínuleg tényleg tetszene, ha elolvasnám.

Azonban most!!!! Ugyan nem szoktam tévét nézni se, véletlenül elcsíptem valahol egy könyvajánlót. Marha érdekes volt!! Az író nevét is megjegyeztem: Varga Csaba. A születésnapomra meg is vettem magamnak /lehet, hogy ez volt életemben az elso könyv amit megvettem/ és rávetettem magam. Faltam, minden szabad percemben ez bújtam és este is és napközben is és állandóan. Ma kiolvastam. Tudom, hogy mindenkinek ezeregy könyvet ajánl kétezerketto ember és nekem tökmindegy , ha elolvassátok, vagy ha nem, de én örökös hódolatomat és tiszteletemet szeretném küldeni Varga Csabának, hogy megírta a "Az osi írás története" címu könyvet. Lemerevedtem tole és lehidaltam, miközben dobtam egy hátast, egy szóval totál dobtam a búrám. Remélem, ezt - valamivel kultúráltabb formában - egyszer személyesen is a tudtára fogom tudni adni.

Azonban most tisztelettel megkérek mindekit, hogy senki se ajánljon nekem semmiféle könyvet, ugyanis minden nap 12 órákat állok az aluljáróban /szeretném hangsúlyozni, ezt a munkát én magam választottam, nem kényszerít rá senki és remekül érzem magamat/ és ezt követoen ki szoktam tikkadva llenni, hogy színmagyarságomat bizonyítsam szófuzéskomlexum alkotási képességem fitoktatásával.)

zz