Részelt az IDŐ és ABC "Szent István és Pálfy G. István" című fejezetéből:

 

... Vajon elgondolkodott-e már Pálfy G. István például a Hungária kávéház és a Hunnia mozi elnevezésein?
Mi ez a kettősség: Hungária és Hunnia?
Mit őrizünk e két különböző, ám egyaránt a HUN népnevet magába foglaló névben? Miért őrizzük őket?

a. HUNGÁRIA

Nincs ki ne tudná, hogy hungárusok vagyunk, országunk ma is Hungária.
Ez bizony a jogfolytonosság elismerése, bizonyítéka.
A sorsdöntő kérdés pedig csakis ez:
Hazánk mióta Hungária?
Erre kifogástalan adattal rendelkezünk.
Orosius, spanyol szerzetes krónikaíró 417-ben (nem elírás: 417-ben) ezt írja: „a hunok nemrégiben foglalták el Pannóniát, és az ő országukat Hungáriának nevezik“.
Éljen tehát országunk, az 1.600 esztendős Hungária!
Az én szerény olvasatomban GAR = GAL, azaz „nagy”, „fő”. Eszerint adatik, hogy HunGARia = Nagyhunnia. Ez a megkülönböztető „nagy” jelző azt sejtetheti, hogy kisebb Hunnia is létezett. Azaz hogy Hunnia is ország, de nem a „nagy”.

b. HUNNIA

Volt bizony Hunnia nevű ország, ráadásul kettő is.
Az egyik épp közvetlenül mellettünk, a Lajtától nyugatra. Erről számtalan egyházi írás, adónyilvántartás tanúskodik (csupa magyar, azaz hun-avar-magyar név és elnevezés). Ez országunk nyugati határa i. u. 343-984 között az Ober Ens, az Óperencia volt. Géza (I. István apja) 975 körül még erős várat épített Melkben, mely 984-ben esett el. Mint Badinyi Jós Ferenc írja „A sorsdöntő országalapítás“ című könyvében (123. o.): „Aki – mint magyar – Duna felől látja a hatalmas Melki apátság épületét, nézzen annak középső szakaszára (csak onnan, a Duna felől látható), amelyet az idegenvezető is „Geizas Raubnest“-nek említ, s amely mint 977-ben Géza által épített vár, történelmünk legrégibb [még ma is álló, V. Cs.] magyar építménye...“
Hunnia (Óperencia; Gracianus római császár hívta ide a hunokat) 343-984 között létezett.
Egy forrás szerint az itt élők 1050 (1090?) körül adták fel végleg ez országukat, s telepedtek „vissza” a Kárpát-medencébe.

A másik Hunnia pedig nem más, mint Eviláth (a bibliában is megtalálható e név), amit Kézai Simon is említ őshazánkként. Ez ország későbbi elnevezése: Hunnia. Ez az Eviláth-Hunnia pedig az Ararát környékén volt! (Egy igazán szép itteni hegy neve még ma is Vajk-hegy, egy másik neve Tündérek-hegy, keletre két Zab-folyó is felfedezhető a térképen [bizonyára inkább Seb, azaz Sebes] és így tovább.)
Pálfy G. Istvánra bízom, hogy válassza ki, melyik Hunnia nevét őrzi a Hunnia mozi. A választásnak azonban nincs tétje, mivelhogy mindkettő a hunok országa. Persze nagyon valószínű, hogy a szomszédos Hunnia maradt fenn az emlékezetünkben, hiszen a másik Hunniát Kézai is a nagyon-nagyon régi Eviláth nevén említi.
Megjegyzem, Pálfy G. is „HUNgaricum”-nak nevezi a magyar sajátosságot.