2006. Ünnepi Könyvhét – jún. 8-12. – Vörösmarty tér és utcái A FRÍG Kiadó: Vígadó u., 15. számú pavilon
Dedikálások a Fríg Kiadó standján:
június 8. csütörtök:
15-16. Záhonyi András (Ősi titkok nyomában, Hol vagy Mezopotámia?)
16-17. Harsányi Ildikó (Fekete magyarok-fehér magyarok, Kostérítő)
17-18. Varga Csaba (Ógörög: régies csángó nyelv, JEL JEL JEL, A kőkor élő nyelve, Az ősi írás könyve, HAR, A magyar szókincs titka, Film és story board)
június 9. péntek: 11h 20-tól 12-ig az oroszlános kútnál BARABÁSI LÁSZLÓ-val beszélget Filippinyi Éva, a szerző egyik új könyvéről, "A székely jogszokások"-ról.
13-14. Varga Géza (A finnugor elmélet alkonya, A székely rovásírás eredete, A magyarság jelképei, A székelység eredete)
14-15. Darai Lajos (Magyar folytonosság a Kárpát-medencében)
15-17. Barabási László (Hol vagytok székelyek?, Székely-magyar történelem, A székely jogszokások, Magyarul gondolkodni)
Varga Csaba (Ógörög: régies csángó nyelv, JEL JEL JEL, A kőkor élő nyelve, Az ősi írás könyve, HAR, A . magyar szókincs titka, Film és story board)
17-18. Mesterházy Zsolt (Honfoglalások kora – Kr. e. 2200-Kr. u. 1250.)
június 10. szombat:
11-13. Barabási László (Hol vagytok székelyek?, Székely-magyar történelem, A székely jogszokások, Magyarul gondolkodni)
13-15. Darai Lajos (Magyar folytonosság a Kárpát-medencében)
14-16. Záhonyi András (Ősi titkok nyomában, Hol vagy Mezopotámia?)
16-18. Barabási László (Hol vagytok székelyek?, Székely-magyar történelem, A székely jogszokások, Magyarul gondolkodni)
Varga Csaba (Ógörög: régies csángó nyelv, JEL JEL JEL, A kőkor élő nyelve, Az ősi írás könyve, HAR, A magyar szókincs titka, Film és story board)
június 11. vasárnap
11-12. Barabási László (Hol vagytok székelyek?, Székely-magyar történelem, A székely jogszokások, Magyarul gondolkodni)
12-13. Harsányi Ildikó (Fekete magyarok-fehér magyarok, Kostérítő)
13-14. Varga Géza (A finnugor elmélet alkonya, A székely rovásírás eredete, A magyarság jelképei, A székelység eredete)
14-15. Barabási László (Hol vagytok székelyek?, Székely-magyar történelem, A székely jogszokások, Magyarul gondolkodni)
15-17. Aradi Éva (A hunok Indiában – A heftaliták története)
17-18. Mesterházy Zsolt (Honfoglalások kora – Kr. e. 2200-Kr. u. 1250.)
Varga Csaba (Ógörög: régies csángó nyelv, JEL JEL JEL, A kőkor élő nyelve, Az ősi írás könyve, HAR, A magyar szókincs titka, Film és story board)
június 12. hétfő:
11-12. Varga Csaba (Ógörög: régies csángó nyelv, JEL JEL JEL, A kőkor élő nyelve, Az ősi írás könyve, HAR, A magyar szókincs titka, Film és story board)
A FRÍG Kiadó könyvheti könyvei:
Varga Csaba: ÓGÖRÖG: RÉGIES CSÁNGÓ NYELV
"Mario Alinei az "Etrusco: Una forma arcaica di ungherese" (Il Mulino Bologna, 2003), azaz "Etruszk: a magyar egyik régies formája" című könyvében (mely magyarul "Ősi kapocs" címmel jelent meg, Allprint Kiadó, 2005.) ránkbizonyította az etruszk és a magyar nyelv korabeli azonosságát. Jómagam pedig ebben a könyvben bebizonyítom, hogy az etruszk és a magyar nyelv korabeli egyezése nem egyedülálló különlegesség, hanem csak a jéghegy csúcsa. Mert többek között az ógörög is ugyanannak a nyelvnek a leszármazottja – igaz, egy másik nyelvjárásának –, mint amelyikből ered Mario Alinei bizonyítása szerint (is) az etruszk nyelv. S igazolom azt is, hogy ennek az ógörög néven ismertté vált ősi nyelvjárásnak a mai csángók a leghívebb őrzői. Vagyis Európának úgy kellene vigyáznia a csángókra, mint a szeme fényére."
Barabási László: MAGYARUL GONDOLKODNI
„A székely társadalom alapja a család volt. Ennek egyetlen vagyona a ház, s ami a kerítésen belül létezett. Egyik porta nem volt alárendelve a másiknak. Mellérendelő viszony volt közöttük. Több porta alkotott egy tízest. Több tízes a falut. Egyik tízes nem volt alárendelve a másiknak. A falu vezetősége a portákról került ki, de ők csak szolgálták a közösséget. Sok falu alkotott egy széket. De egyik falu, egyik szék sem volt alárendelve a másiknak. Mégis egy egységes Székelyföldről beszélünk. És jogosan. Megismétlem, s kérem, jegyezzük meg: senki nem volt alárendelve senkinek. Mi a lényege e társadalmi gondolkodásmódnak, amelyet az emberiség több tízezer évvel ezelőtt kialakított, s az működött is több tízezer esztendőt? Szerencsénk van a székelyek szinte őrültségnek számító hagyománytiszteletével. Így ismerjük ezt a formát.“
Barabási László: A SZÉKELY RENDTARTÁS
„A falu, a szék, a székelyföld maga, egyetlen test, egyetlen lélek. Egy szuper számítógép által vezérelt hatalmas szimbiózis. Egy olyan fegyelem, összehangolt, kigyakorolt tevékenység és gondolkodás eredménye, amit ma el sem tudunk képzelni. A székely ezermester. Egy portán belül kerekes, kádár, ács, kovács, kőműves, kosárfonó, takács, pék, állattenyésztő, mezőgazdász, s ha kell orvos, katona. A székely falu lakója mindent el kell végezzen: legelőtakarítást, vízszabályozást, erdőgondozást, út- és középületek karbantartását. Erre kötelezték is őt a szigorú falutörvények. Senki sem csinálta meg helyettük. A székely vidék lakójának, falujának adottságaitól függően, értenie kellett: bányászathoz, fémfeldolgozáshoz a patkótól a harangöntésig. És mindezeket szinte napjainkig nagyon is hivatásos módon művelte.“