Itt láthatók azok az õsi írástöredékek, amelyeket jómagam fedeztem fel kutatásaim közben. Nem magukat a tárgyakat fedeztem fel, hanem csupán észrevettem, hogy írás van rajtuk, s ami igazán meglepõ: e szövegek mindig ugyanahhoz az egyetlenegy ABC-hez tartozó betûkkel íródtak tízezer éveken át. Ám ehhez a betûkészlethez számjelek is tartoztak, s ezek a pont-vonal rendszerû számok rendere elõkerültek a betûkkel együtt. Ez így természetes, mert aki ír, az számot is ír. Mi több, ez a számírási mód és a számok efféle jelölése épp olyan maradandónak bizonyult, mint a betûsor - a XIX. század végén még írtak így számokat Erdély némely sóbányájában. Az õsi betûkészlet is itt maradt fenn legtovább: mindmáig. Eme õsi ABC sok-sok régi változatának egyike a latin ABC, s ennek további változatai az angol, a német, a spanyol stb. ABC-k, és természetesen a mai "hivatalos" magyar ABC, pontosabban: az õs-ABC latin változatának a magyar változata is. Az õsi számírási mód a XX. század fordulójára végeleg kihalt, de tovább él tárgyiasult formája a keleti országokban ma is használatos számoló eszközben, az abakuszban.

    • kb. 35-30.000 évvel ezelõtt
    • Számok, szintén Pont d'Arc barlangjából

(Egyik axiómám: "Aki ír, az számot is ír.")

Ugyanebbõl a barlangból származik az alábbi feliratos festmény is.

    • 29-19.000 évvel ezelõtt
    • Lelõhely: Grotte Cosquer, mint elõbb

A fenti, és ez a lelet tehát ugyanazon helyről való. Így tehát 8 jel van összesen itt, s ennyi jel már fele, harmada egy hagyományos jelsornak.

Figyeljük meg: ezen és a fenti festményen ugyanaz a felirat van, ugyan csak lovon, pedig az időbeli eltérés 5-10.000 év

    • kb.14.000 évvel ezelõtt.
    • Lelõhely: Les Eyzles

A bivaly orra elõtt szám van

Néhány más számlelet Lascauxban

    • kb.17.000 évvel ezelõtt.
    • Lelõhely: Lascaux barlang

A bot jobb oldalán a második és a harmadik írásjel pontosan azonosítható. (Az X és a jellegzetes ferde vonal. Lásd a kettõvel feljebb lévõ képet.)

    • 15.000 évvel ezelõtti rajz.

Csaknem biztosnak tartom, hogy "esõ" (sok víz) jelentésû mindkét jel. (A suméroknál a hegyén álló rombusz jelentése "sok", a függõleges vonalé "víz", s együttes jelentésük az itt is látható ismert elrendezésben "sok víz" = "öntöz" volt.

  • Résfuvola, kb 10-15.000 éves. A lelõhelyet nem sikerült megtudnom, egy régi könyvben bukkantam rá, unokaöcsém, Hajdú Sándor jóvoltából.
    • 10.000 évvel ezelõtti szám a Tigris és Eufrátesz völgyébõl. Egy kõoszlopon maradt meg.

     

E számjelek (pont és vonal) azonosak ugyan a fent is látottakkal (Lascaux), de maga a számírás módja nem az, hanem a számírásnak ahhoz az ágához tartozik, amelyet a jóval késõbbi idõkbõl olmék és maja számírásként ismerünk.

    • Talán 7-5.000 évvel ezelõtti bagoly az Alpokból.

    A bagoly két szeme: egy-egy ősi írásjel

Néhány szám a XIX. század végérõl, két Erdélyi sóbányából. (Vízakana és Aknasuhatag.) E jeleket Sebestyén Gyula jegyezte fel és közölte a "Rovás és rovásírás" címû könyvében (1909), de nem tudta, mi értelmük lehet. Kétségtelen, hogy e számírás teljes mértékben azonos a Lascauxban megmaradt számírással. (Lásd fent.)

 
TOVÁBB: MÁR ISMERT ÕSKORI ÍRÁSLELETEK