|
FILMISKOLA
|
A PLÁNOK LÉPTÉKEI, AZAZ SKÁLÁJA NEVÜKKEL:
|
Az érdeklődőknek ajánlani
tudom a FILM ÉS STORY BOARD
című könyvemet (Fríg Kiadó), melyben a filmkészítés
mindenféle alapvető alkotói és szakmai problémájáról
szó esik.
|
A FILM VELEJE
ALAPVETŐ GONDOLATOK:
| 1. Megállapítás: | ||||
|
A nézőt az első képtől az utolsóig kézen fogva kell vezetni. |
Semmi értelme sincs akár csak egy 5 perces filmet is mozdulatlan kamerával egyvégtében felvenni. A tapasztalat szerint elkalandozik a néző figyelme, ha egy beállítás túlszalad 5-7 másodpercen (számos igen indokolt kivételtől eltekintve). Ennek igen egyszerű oka van: a néző nem tudhatja, hogy a kép állandóan változó ezer motívuma közül mi lényeges és mi lényegtelen a történet szempontjából. Ő még nem ismeri a teljes történetet. Honnan tudhatná hát, hogy a filmkép állandó hangsúlytalansággal változó ezernyi motívumából mi módon kell összerakni a szerző mondandóját. Márpedig a néző "nyomolvasó indiánként" nézi a filmet: árgus szemekkel várakozik a szerző jelenlétének árulkodó jeleire. Csak ebből tud olvasni. |
| 2. Megállapítás: | ||||
|
Mindig
csak annyit kell mutatni, amennyi a film megértéséhez
feltétlenül szükséges.
|
Az egyszerre zajló túl sok, s egyformán hangsúlyos esemény megtéveszti, félrevezeti a nézőt. Ha több van a képen, mint amennyi szükséges, vége mindennek. A néző nem a képet, nem a színészeket, rajzokat, nem is magát a mozgást, hanem a különbségeket figyeli. Ha nem tudja, hogy mik közötti különbségeket kövessen nyomon, megzavarodik és például a képernyőre szállt legyet kezdi figyelni. | |||
| 3. Megállapítás: | ||||
|
Az
ember egyszerre csak egyetlen eseményt vesz észre.
|
A látott képből egyszerre csak egyetlen esemény jut el a tudatba. Mégpedig a legbonyolultabb változás. (Ezt használják ki az animációs film készítői. A nézőknek fel sem tűnik - mert nem jut el a tudatukig -, hogy már hosszú ideje csak az egyik szereplő szája mozog. A közlekedési balesetek egy részének is ez a lélektani jelenség az oka.) Így aztán a szerző hiába szeretné, hogy egy kis rebbenésre figyeljen fel a néző, miközben bonyolultabb változás is történik a képen. Az agy könyörtelenül válogat, s mindig a legösszetettebb változásra koncentrál, s minden mást kizár közben. Nem lehet eltántorítani ettől a tulajdonságától. A figyelő agyat csak a hangsúlyok váltakoztatásával lehet irányítani. | |||
|
4.
Megállapítás:
|
|
|||
|
A
néző kíváncsi.
|
Gondoljuk meg: Ha valaki nagytotálban látszik (azaz szinte már nem is nagyon látszik) és babrál valamit, a néző nem is veszi észre, hogy mi zajlik ott. Ha pedig kistotálban látja ezt, akkor már láthat valamit, de továbbra sem derítheti ki, hogy a szereplő tevékenységének mi a lényege. Márpedig a néző roppant kíváncsi erre. Csalódni fog, ha nem mutatjuk meg a lényeget egy közelebbi képben is. De a képernyőn egy 2 cm-es síró nő egészen másként hat, mint a képet teljességgel betöltő arca. A néző mindig a leglényegesebbre kíváncsi. A részletek nem érdeklik. A lényeg azonban változó. Hol az egész táj a leglényegesebb, hol pedig a katicabogár szárnybontogatása. Ezek között a fontosság dönt. A fontosság világában végigkalauzolni az érdeklődőt: ez a rendező (és minden művész) mestersége. |
|
| 5. Megállapítás: | ||||
|
Plánozás nélkül értelmetlen a film. |
Mozdulatlan, egy helyben álló kamerával felvett 5 perccel nem lehet lekötni a nézőt.* Önmagától adódik hát, hogy időnkét váltogatni kell a kamera helyzetét. A kamera helyzetének megváltoztatása szükségszerűen a plán megváltoztatásával jár együtt. *Megjegyzés: Természetesen elmés módon nagyon hosszú beállításokkal is le lehet kötni a nézőt. (Erről a "Belső vágás" címszó alatt majd bőven beszélek.) De ehhez már magasabb fokú rendezői szakmai tudás kell. Plánt váltani (váltogatni) ugyanis vágás nélkül is lehet. |
|
||
| 6. Megállapítás: | ||||
|
Csakis célratörő plánozás vezethet eredményre. |
Ha a zeneszerző, a költő stb. hetet-havat összehord, s nem uralja a legapróbb részletekig a művét, munkájából bizony semmi sem lesz, csak bosszantás. A plánozás értelme az, hogy a szerző folyamatosan a "célkeresztben" tartsa a néző tekintetét. Állandóan és könyörtelenül a lényegre kell törni. S ami eközben kimarad? Tudni kell: Legalább olyan fontos az, amit elhallgatunk, mint az, amit elárulunk. |
|
||
| 7. Megállapítás: | ||||
|
Minél
kevesbbel minél többet mondani.
|
Egy élet programja. |
|
A FILM ÉS STORY BOARD FŐ TÉMÁI ÉS NÉHÁNY CÍMSZÓ:
|
A
PLÁNOK
|
A PLÁNOZÁS
|
A TENGELY
|
A FILM SZERKEZETE
|
|
|
A
HANGSKÁLA ÉS A PLÁNOK SKÁLÁJA
|
A JELENET FELPLÁNOZÁSA
|
A "TENGELY" JELENTÉSE
|
BEÁLLÍTÁS
|
|
|
A PLÁNOK SKÁLÁJA |
TÖBB PLÁN EGY KÉPBEN
|
A NÉZÉSI IRÁNY
|
JELENET
|
|
|
AZ ANIMÁCIÓ KÜLÖNLEGES
KETTőS PLÁNJA
|
A BLIKKZűR
|
FELVONÁS, FELVONÁSOK |
|
A JELENET |
A JELENETEK ELVÁLASZTÁSA |
AZ IDő TÖRDELÉSE |
A FILM IDőMÉRTÉKEI |
AZ IDő MÓDOSÍTÁSA |
|
A FILM SZERKEZETI ALAPELEMEI |
A FEKETE BLANK |
IDŐUGRÁS |
A
FILMIDő |
A "FLASH BACK" |
|
MI A JELENET? |
A SEMLEGES KÉP |
IDŐKIVONAT |
A VETÍTÉS IDEJE |
AZ IDŐ NYÚJTÁSA
ÉS ZSUGORÍTÁSA |
|
A JELENET FELBONTÁSA PLÁNOKRA |
HELYSZÍN ÉS IDŐUGRÁS ÚJ ESZKÖZEI |
A TÖRTÉNET IDEJE |
AZ IDŐ MEGÁLLÍTÁSA |
||
|
RÉSZESEMÉNYEK IDEJE |
AZ IDŐ VÉGTELENÍTÉSE |
|
A
TÖMÖRÍTÉS MűVÉSZETE
|
A
VÁGÁS
|
A RITMUS
|
A ZÖREJ
|
A FILMKÉP
|
|
|
JELENET TÖMÖRÍTÉSE |
A PLÁNOZÁS ÉS A
VÁGÁS
|
A ZENE RITMUSA
|
STÍLUS
|
A SÍK KÉP
|
|
|
A "MEGÉRTÉS" LÉLEKTANA |
AZ IDŐK ÖSSZEHANGOLÁSA
|
A MOZGÁS RITMUSA
|
A HANG IS KÉP
|
A VETÍTETT SÍK KÉP
|
|
|
|
A PLÁNOZÁS RITMUSA
|