A borító hátoldaláról:

"A magyaron kívül bármely nyelven beszélni,
irni, nyomtatni: igen nagy idő-, munka- és
anyagveszteséggel jár." (Magyar Adorján)

"Például: Ismeri Pált Péter. Franciául ezt emígy
kell kifejeznem: Il n’est pas vrai que Pierre
ne connaisse Paul, car il le connait. /.../ Ezért
mondom én, hogy a magyar nyelv úgy illik a
gondolatra mint bőr a testre, míg minden más
nyelv csak úgy mint jól-rosszul szabott ruha.
(Kemény Ferenc)

Egy részlet Magyar Adorján írásából:

Néhány évvel ezelőtt betegen feküdtem a dubrovniki (raguzai) kórházban. A többi beteg, tudván, hogy magyar vagyok, néha kérdezte, hogy ezt, vagy amazt hogy mondják magyarul. Egyszer egy már fennjáró beteg lement a kapuba, mivel ott valami rokona várta, hogy vele beszélhessen. A mellettem fekvő beteg kérdezte: „Hogy mondják magyarul : „On jeotisao dola”. Felelém: „Lementem.” Csodálkozva kérdezte ő is, a többi beteg is, miképpen lehetséges, hogy ez magyarul ilyen rövid ? Felelém : „Úgy, hogy a magyar nyelv szerkezete oly tökéletes, hogy ezt lehetővé teszi. Hogy e két szótagból álló rövid szó tökéletesen ugyanazt fejezi ki, mint a szlávban „On je otisao dole”. A németben : „Er ist hinunter gegangen”. Avagy olaszul: „Egli e andato giu”.
    „Jó, jó – mondták a betegek –, de hát akkor az olyan nyelv, amilyen a magyar, ha rövidebb is, de nagyon nehéz. Ki tud egy ilyen nehéz nyelvet megtanulni?”
Feleltem: Természetesen nehezebb. De ez a nyelv fejlettségének jele. Ami fejlett: nehezebb is. Ami kezdetleges: könnyebb. Könnyebb az egyszeregyet megtanulni, mint az algebrát. Könnyebb szekeret vezetni, mint repülőgépet. Vagyis: A magyar nyelv az agyvelőtől nagyobb teljesítőképességet követel, mint bármely árja nyelv. /.../
    Gondoljuk csak meg a következőket: Szónok a beszédét csaknem feleannyi idő alatt mondhatja el magyarul, mint más nyelven. Magyar szöveget megírni, nyomtatni is csaknem feleannyi idő alatt lehet. A magyar könyv csaknem feleolyan vastag lesz, mint az árja nyelvű."